Meddig jár a családi pótlék

Az utalási napot befolyásolja  a hétvége, ünnepnap is, és decemberben, augusztusban általában a következő havit előre hozzák, így abban a hónapban kétszer kapunk pénzt, de a következő hónapban nem érkezik ellátás. Utólag folyósítják a családi pótlékot - az adott hónapra járó ellátást a következő hónap elején kapjuk meg.

Családi pótlék 2021 - a legfontosabb tudnivalók

A családi pótlék a gyermek születésétől jár. A legfontosabb tudnivalókat 2021-re vonatkozóan. A családi pótlék megnevezés egy gyűjtőfogalom: egyfelől a 6 éves korig járó nevelési ellátást, másfelől a 6 éves kortól - az iskolás időszak kezdetétől - esedékes iskoláztatási támogatást karolja fel.

Két fontos tényező van ami az összegre hat: a gyermekek száma és a családi állapot.

Havi összegek:

- 1 gyermek után járó családi pótlék: 12.200 Ft

- 1 gyerek, de a szülő egyedül neveli a gyermekét: 13 700 Ft

- 2 gyerek után járó családi pótlék: 2x13 300 forint, azaz 26 600 Ft

- 2 gyerek van és egyedül neveli a szülő: 2x14 800 forint, azaz 29 600 Ft

- 3 vagy több gyermek: gyermekenként 16 000 Ft

- 3 vagy több gyermek és egyedülálló szülő esetében: gyermekenként 17 000 Ft

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél: 23 300 Ft

- tartósan beteg, továbbá súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha egyedül neveli a szülő: 25 900 Ft

A családi pótlék havi utalási időpontjai:

Az adott év januárban nem érkezik családi, mert 2020. december végén - a karácsonyra való tekintettel -  már elutalták a januárban esedékes ellátást. Ezek az államkincstár által közölt várható havi, utalási dátumok, amikor valószínűleg a számlánkra érkezik a pénz: február 2., március 2, április 6., május 4., június 2., július 2., augusztus 3., augusztus 25., október 4., november 3., december 2. 2022. január 4.

Meddig jár a családi pótlék?

A  gyermek születésétől kaphat a szülő családi pótlékot, és annak a tanévnek az utolsó napjáig jár ez a támogatás, amikor a gyerek betölti a 20. életévét.

A családi pótlék az egyik leginkább közismert családtámogatási forma ma Magyarországon, amit az állam nyújt a kisgyermekes családok számára.

Nevelési ellátásra főszabály szerint a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám jogosult.

Az előbb felsorolt személyi körön túlmenően egyéb személyek is jogosultak lehetnek a nevelési ellátásra, például a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt gyermekek után. A nevelési ellátás célja, hogy a kiskorú, még bölcsődébe, óvodába járó gyermekek neveléséhez, gondozásához támogatást nyújtson.

Ebből adódóan főszabály szerint ezen ellátás a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig jár.Iskoláztatási ellátásra főszabály szerint ugyanaz a személyi kör jogosult, mint nevelési ellátásra.

Természetesen az iskoláztatási ellátás esetén is vannak egyéb személyek, akik arra jogosultak, például a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekekre tekintettel.

Tehát a bölcsődés, óvodás korú gyermekek után nevelési támogatás jár, a gyermek tankötelezetté válásának évének október 31-éig, amit felvált az iskoláztatási támogatás. Ez utóbbi támogatás a gyermek tankötelezettségének végéig, illetve annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a gyermek 20. életévét betölti.